Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011-2012 (2)

2012.04.18

A rhizodermisz

-          a fiatal gyökér bőrszövete

-          funkciója (a szervetlen tápanyagoldat felszívása) eltér az epidermiszétől >

-          szerkezeti eltérések:

o   nincs kutikula

o   nicsenek gázcserenyílások

-          speciális növényi szőrök: a gyökérszőrök. (pár napig működnek. Feladatuk a felszívó felület növelése)

Másodlagos bőrszövet – Periderma

-          Idősebb növényi részeket borítanak

-          fokozatosan (több év alatt) váltják le az elsődleges bőrszöveteke.

-          Mindig sok sejtrétegűek, barnás színűek, átlátszatlanok

-          Másodlagos merisztéma (phellogen) befelé paraalapszövetet (phelloderma), kifelé paraszövetet (phellom) hoz létre. Ez a periderma.

-          néhány éves ágakat, gyökereket borít (ritkán fiatal, de erősen táguló szerveket, pl. burgonya gumó, sárgadinnye termés)

-          szerkezete a sebszövetekére emlékeztet

-          függelékei a paraszemölcsök (lenticella) pl: bodza ág, burgonya gumó

Harmadlagos bőrszövet – héjkéreg (ritidoma)

-          az idősebb ágakat, törzseket, gyökereket borítja.

-          felszíne repedezett

-          nagyrészt elöregedett háncsból áll

-          sok csersav, alkaloida rakódhat bele

II. szálllítószövetek

-          Feladatuk: gyökerek által felvett vizet és ásványi sókat juttatja el a hajtásba, illetve a szerves vegyületeket a növény minden részébe.

-          a sejtfalak megnyúlt, csőszerű

-          A sejtek szorosan illeszkednek (> alakjuk nem henger, hanem hasáb)

-          a szállítószövetek hosszanti kötegekbe (edénynyalábokba) rendeződnek.

-          kétféle szállítandó anyag és szállítási mód> kétféle szállítószövet:

o   a farész

o   és a háncsrész

A farész (xylem)

-          feladata: híg sóoldat szállítása a gyökerekből a többi szervbe. Hatalmas szívóerő hat rá.

-          sejtfelépítés: sejtjei halottak, belül üresek, nagy átmérőjűek

-          sejttípusuk:

o   a tracheida (elhalt vízszállító sejtek)

o   és a trachea (vízszállító csövek)

o   farost

o   faparenchima

A háncsrész (phloem)

-          feladata: oldott szerves anyagok szállítása.

-          Aktív folyamat (> élő sejteket igényel)

-          Fő sejttípusai:

o   a rostasejtek (vastagabb, megnyúlt)

o   a rostacsövek (legnagyobb szerves molekulákat szállítja)

o   háncsparenchima (kísérősejt): szállítás, raktározás

o   háncsrost (háncs szilárdítása a feladata pl: rostnövények – kender, len)

Szállító edénynyalábok:

-          egyszerű edánynyaláb (fa és háncs elemek külön alkotnak nyalábokat, sugarasan helyezkednek el)

-          előfordulás egyszikű gyökér, kétszikű fiatal gyökér

-          kép: kék nőszirom egyszerű, sugaras edénynyalábja

Összetett edénynyalábok:

-          kollaterális nyílt (egy-egy fa és háncsrész, köztük kambium)

pl. kétszikű növények szára

-          kollaterális zárt edénynyaláb (egy-egy fa és háncsrész alkotja, kambium nem működik) pl: egyszikűek, zsurlók

-          bikollaterális (kétoldali) farészt külső és belső oldalán is háncsrész övezi; kambium működhet. pl: tökfélék, burgonya félék

-          körkörös: egyik alkotóját a másik körbeveszi; kambium nem működik

-          két típusa:

o    *leptocentrikus (belül a háncs)

o   *hadrocentirkus (belül a fa)

-          lemezes (fa és háncsrész egymással párhuzamos lemezekben, váltakozva helyezkedik el) pl korpafüvek

III. Alapszövetek

-          ide tartozik minden olyan állandósult szövet, amely nem bőrszövet és nem szállítószövet!

-          a bőrszövetek és a szállítóelemek közti belső tereket töltik ki a növény minden szervében.

-          sejtjei között sejtközötti járatok

-          sokféle funkció

-          típusuk:

o   a táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet,

o   raktározó alapszövet,

o   átszellőztető alapszövet,

o   a szilárdító (mechanikai) alapszövet,

o   kiválasztó és váladéktartó alapszövet

a, Táplálékkészítő alapszövet

-          feladat: fotoszintézis (fontos szerepe van a gázcserékben is)

-          felépítés:

o   a sejtekben rengeteg zöld színtest (ettől zöldek a fiatal növényi részek)

o   fejlett sejtközötti járatrendszer

-          előfordulás: levelek, fiatalabb szárak belsejében.

b, Raktározó alapszövet

-          feladata: keményítőt, olajat, fehérjék, cukrot raktároz.

-          felépítés: a sejtekben sok leukoplasztisz

-          Előfordulás: főleg gyökerekben, föld alatti hajtásokban, termésfalban, magvakban

c, víztartó alapszövet

-          feladat: vízraktározás

-          felépítés: a sejtekben hatalmas vakuólum

-          előfordulás: pozsgás njövények száraiban, leveleiben

d, átszellőztető alapszövet

-          feladat: levegőtől elzárt szervek oxigénellátása (esetleg lebegtetés)

-          felépítés: hatalmas sejtközötti járatok.

-          előfordulás vízi, mocsári, lápi növények alámerült szerveiben (víz alatt, iszapban)

szilárdító alapszövetek

-          feladatuk a szilárdítás

-          felépítésük: a valódi alapszöveteknél differenciáltabbak.köözös jellemzőjük a vastag sejtfal. sejtjeik szoros illeszkedésűek (nincs sejtközötti járatrendszer)

kiválasztó alapszövetek

-          feladatuk

o   feleslegessé vált anyagcsere termékeket választja ki, különíti el.

o   sejtek kívül speciális sejtközötti járatokban: pl. gyantajáratok.

-          hasznos anyagok elválasztása

o   nektáriumok (>nektár, főleg virágokban)

o   ozmofórák (>illatanyagok, virágokban)

Szöveti elváltozások a mikroszaporítás során

-          in vitro

o   levél bőrszövete vékonyagg, nincs viaszréteg

o   levél vékonyabb

o   levél kisebb, kevesebb sejt

o   gárcsere nyílások nyitottak

o   szállító edénynyaláb fejletlen

-          in vivo

o   levélen van viaszréteg

szöveti elváltozások a mikroszaporítás során

hátrányos változás: vitrifikáció

-          növekedésszabályozók hatására ( benzil – adenin túladagolás)

-          levél sejtközötti járatai megtelnek vízzel, elüvegesedik a levél (szár is)

-          visszafordíthatatlan folyamat

Sejtmembrán

-          elválaszt (sejt- külvilágtól)

-          folyamatos anyagfelvétel és leadás- transzportfolyamat

-          anyagok különböző sebességgel mozognak

-          membránok átjárhatósága is változó (van ami szabadon, van ami nem)

A transzportfolyamatok

-          aktív transzport:

o   energiát igényel (ATP szükséges)

o   fehérjékből álló szállítórendszer végzi a szállítást

o   nagyobb koncentráció felé

o   pl: Kálium-, Nátrium kation, anionok, egyes aminosavak, cukrok

-          passzív transzport

o   külön energiát nem igényel

o   két típusa van:

§  szabad diffúzió (magasabb koncentráció felől a hígabb felé, pl: víz, kisebb szénhidrátok; gyorsaság függ a hőmérséklettől és az anyag koncentrációjától)

§  gyorsított diffúzió (membrán áteresztő képessége enzim hatására megváltozik, pl: aminosavak, glükóz, glicerin)

-          membránáthelyeződéssel járó transzport

o   endocitózis: sejthártya lefűződik membránhólyag alakban

§  ezek szilárd anyagot és folyadékot is felvehetnek

o   exocitózis: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek

A mitokondrium működése:

-          a sejt energiatermelő és energiaraktározó sejalkotója

-          a lebontási folyamatokból származó ATP 90%-a itt képződik

-          a biológiai oxidáció két utolsó lépése a mitokondriumban játszódik le:

o   a citromsavciklus a mitokondrium alapállományában,

o   a terminális oxidáció a mitokondrium belső membránján

Citromsav-ciklus (szentgyörgyi-Krebs ciklus)

-          lényege: szénhidrátok, zsírok és fehérjék CO2-vé és H2O-vá alakulnak, miközben energia termelődik (ATP)

Szintestek működése

-          legfontosabb feladata: fotoszintézis

o   fény energiájának megkötésével szervetlen anyagokból (szén-dioxid és víz) – szerves anyagok (szénhidrátok) állítódnak elő.

általános képlete:

      6 CO2 + 6 H2O + FÉNY = C6H12O6 (GLÜKÓZ) +6 O2

SEJT-KROMOSZÓMA

            PROKARIÓTA-EUKARIÓTA

           

 

Prokarióta

Eukarióta növények

Eukarióta gombák

Eukarióta állatok

méret

 

kisebb

nagyobb

sejtfal

szénhidrát, fehérje

cellulóz

kitin és fehérje

nincs

Belső membránok

nincs

Fejlett (ER, Golgi, lizoszóma)

Mitokondrium

 

nincs

van, változó alak

színtest

 

nincs

van

nincs

nincs

színanyag

Klorofill-a

Klorofill-, b, karotin, xantofill

nincs

nincs

 

Sejtmaghártya

nincs

van (kettős membrán, pórusokkal)

DNS állomány

Plazmában, gyűrű alakú

Több darabban, kromoszómát képez

DNS-hez kötődő fehérje

nincs

van (nukleoszóma)

ostor, csilló

lehet, egyszerűbb

lehet

SEJTMAG

-          jellemzők:

o   1833. Robert Brown – sejtmag

o   1823-39. Schleiden és Schwann-sejtelmélet

o   eukarióták minden sejtjében

o   sejt központjában található

o   száma: 1-2 – sok

o   alakja: gomb, lapított, pálcika, füzér

o   mérete: 10-20 mikrométer

-          Sejtmag felépítése:

§  maghártya: kettős membránrendszer

o   külső: riboszóma, magpórus (nagyobb molekulák vándorlása – RNS kifelé, sejtmagfehérje befelé)

o   belső

§  magnedv: homogén; DNS, RNS, fehérje

§  magvacska: rRNS+fehérje=riboszóma

§  kromatinállomány: DNS+fehéjék;

§  sejtosztódáskor kromoszóma jön létre

Sejtmag feladata:

-          irányítja a citoplazmában zajló kémiai reakciókat

-          sejtosztódháshoz szükséges információt tárolja

KROMOSZÓMA

            Sejtmag – DNS – molekula laza szerkezetű – sejt működésének egyes szakaszaiban  tömör testekké áll össze = KROMOSZÓMA  

Kromatida: megduplázódott, formailag, tartalmilag azonos DNS 

Haploid sejt:

-          egy sejtben minden kromoszómából egy van

-          jele: „n”

-          pl: ivarsejtek

Diploid sejt:

-          egy sejtben minden kromoszómából kettő van (egy anyai – egy apai = homológ kromoszómapár: külsőre, nagyságra azonosak, tartalmilag különböözőek)

-          jele: „2n”

-          pl: testi sejtek

Sejtciklus:

            osztódó sejteknek az a körfolyamata, amely a sejtek DNS-szintézis előtti állapotából kiindulva – DNS-szintézisén és sejtosztódáson keresztül – visszatér a kiindulási szakaszba!

            Lépései:

1.      nyugalmi szakasz (enzimfehérjék szintézise)

2.      DNS megkettőződése (sejtciklus idejének fele)

3.      újabb nyugalmi szakasz

4.      sejtosztódás (kromoszómák kettéválnak, kettéosztódik a sejt, keletkezett két utódsejt nyugalmi szakaszba kerül)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.