Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011-2012 (3)

2012.04.18

VEGYÜLETEK

1.      szervetlen vegyületek – a víz (H2O)

Jellemzői:

o   dipólus molekula – poláros – (oxigén felől negatív, hidrogén felől pozitív; köztük kovalens kötés)

o   sók vízben hamar oldódnak

o   poláros vegyületek a vízzel hidrogénkötést alakítanak ki pl : ammónia

o   apoláros vegyületek nem oldódnak vízben pl: olaj

o   jó hő stabilizátor (nagy a hő kapacitása és a párolgáshője)

Jelentősége:

o   legjelentősebb szervetlen vegyület

o   sejtek biológiai folyamataiban részt vesz, helyet is ad

o   szállítóközeg (tápanyagok, salakanyagok)

o   hidrolízis: különböző vegyületek vízfelvétellel történő szétbomlása

o   kondenzáció: vízkilépéssel kémiai kötések jönnek

o   diffúzió: nagyobb koncentráció felől a kisebb felé vándorlás

o   ozmózis: féligáteresztő hártyán kis molekulájú oldószer (hígabb áramlik át a nagyobb koncentrációjú oldatba, így a hígabb nyomást fejt ki féligáteresztő hártyára.

o   nagy felületi feszültséggel bír (gömb alak; tárgyak, állatkák a víz felületén maradnak)

o   laboratóriumi szaporításban táptalajkészítéshez használjuk + oldószer.

SZERVES VEGYÜLETEK – LIPIDEK

-          különböző kémiai szerkezetű, de hasonló oldhatósági tulajdonsággal rendelkező szerves vegyületek. vízben nem, csak apoláris oldószerben oldódnak (benzol, éter) Apolárisak

-          csoportosításuk:

o   neutrális zsírok

o   foszfatidok

o   karotinoidok

1.      neutrális zsírok:

a.       növényekben, állatokban tartalék tápanyag

b.      hőszigetelő, mechanikai védelem

c.       oldószer (zsírban oldódó vitaminok pl: A, D, E, K)

d.      szilárd vagy folyékony

e.       telítetlen kötései megkötik a levegő oxigénjét = avasodás

f.       termések húsos részben, magvakban

g.      glicerinből és többféle zsírsavból (palmitinsav, sztearinsav stb.) épülhet fel.

2.      foszfatidok: felépítésük: két zsírsav, egy glicerin és egy foszforsav

legegyszerűbb képviselőjük a foszfatidsav

-          szerepük:

o   sejtek membrán képzésében (gömböcske – farkocska)

o   irányított anyagfelvétel (aktív – passzív transzport)

3.      karotinoidok:

o   színes vegyületek pl: karotin – sárgarépa piros színe

o   likopin – paradicsom piros színe

o   A – vitamin kiindulási anyaga (látás, magzatvédő vitamin)

SZERVES VEGYÜLETEK – SZÉNHIDRÁTOK

            jellemzők:

-          Föld szervesanyag – készletének legnagyobb része

-          részt vesznek a nukleinsavak felépítésében

-          fotoszintézis útján keletkeznek

-          C, H, O-t tartalmazó vegyületek

-          Általános képlet: Cn (H2O)n

-          csoportosításuk: - monoszacharidok

·         oligoszacharidok

·         poliszacharidok

1.      Monoszacharidok (egyszerű cukrok):

a.       szerepük van a di- és a poliszacharidok felépítésében.

b.      legfontosabb képviselőjük: glükóz (szőlőcukor)

Képlete: C6H12O6

-          glükóz jellemzői:

o   leggyakoribb cukor a sejtekben, sejt közötti járatokban

o   szilárd, kristályos, fehér, édes vegyület

o   vízben jól oldódik

o   számos oligoszacharid és poliszacharid felépítésében vesz részt

o   szabadon megtalálható édes gyümölcsökben, mézben

2.      oligoszacharid (2-10 monoszacharid egységből áll):

o   diszacharid (két monoszacharid reakciójából keletkezik vízkilépéssel)

o   általános képlet: C12H22O11

Pl: szacharóz (étkezési cukor, répacukor) 

jellemzője:

-          tiszta állapotban előfordul cukorrépában, cukornádban

-          szilárd, fehér, kristályos

-          vízben jól oldódik

-          olvad – karamell, ha tovább melegítjük, a cukor elszenesedik

-          maltóz (keményítő köztes terméke)

-          cellobióz (cellulóz köztes terméke)

-          laktóz (tejcukor)

3.      Poliszacharid (több ezer monoszacharidból)

Általános képlet: (C6H12O6)n

Két nagyobb csoport: tartalék anyagok (keményítő, glikogén – állatokban) és vázerősítők (cellulóz, kitin)

            Keményítő (tartalék tápanyag)

-          fotoszintézis során termelődik

-          amilopektin (80%) + amilóz (20%; elágazás nélküli spirális glükóz molekula lánc)

-          fehér, porszerű

-          hideg vízben oldhatatlan, melegítve sűrű, ragacsos szuszpenzió

-          sörgyártásban nyersanyag

Cellulóz (vázerősítő)

-          növények sejtfalának alkotórésze

-          legtisztább természetben előforduló cellulóz a gyapot (92-94%) (len, kender stb)

-          szilárd, fehér színű

-          vízben és szerves oldószerekben oldhatatlan

-          celofán, papírgyártás

II. Szerves vegyületek – FEHÉRJÉK

jelentőségük:

-          test felépítése (pl: kollagén – kötő és támasztó szövetekben)

-          sejtek, szervezet működését szolgáló enzimatikus folyamatokban

-          védekező működés (immunoglobulinok)

-          hormonfehérjék (inzulin)

jellemző: - külső hatásokra érzékenyek (hő, nehézfémsók, savak – denaturáció)

-          könnyűfémsók, ammonium sók – reverzibilis folyamatok (visszafordítható)

-          felépítő egységei: (alfa-) aminosavak (20 féle) – változatos felépítésáek

általános képlet:

COOH: karboxil-csoport

R: oldallánc, funkciós csoport

NH2: amino csoport

-          aminosavak egymással összekapcsolódva peptideket hoznak létre

-          aminosavak sorrendje fontos – molekula felépítésében.

-          fehérjemolekulák térbeli elhelyezkedése kétféle lehet:

o   alfal – hélix – szerkezet (peptidlánc csavarmenet vonalát követi)

o   béta – lemez – szerkezet (léncszakaszok fekszenek egymás mellett)

-          dipeptid (2 aminosav)

-          polipeptid (10-nél több)

-          fehérje (100 fölött)

Fehérjék kimutatása (kísérlet)

-          Biurett – próba

-          Xantoprotein – próba

Biurett-próba

-          Fehérje oldat + CuSO4 (lúgos)

-          lila elszíneződés

-          peptid – kötés lúgos közegben komplexet hoz létre a Cu ionokkal, amely lila színű

Xantoprotein – próba

-          fehérje oldat + tömény salétromsav; melegítés

-          melegítés előtt: fehér csapadék

-          melegítés után: sárga elszíneződés

-          aromás aminosavak nitrálódnak, ez okozza a fényelnyelés megváltozását, a sárga szín kialakulását!

Fehérjék csoportosítása

I.                   Összetétel alapján:

a.       egyszerű fehérjék (csak aminosavakat tartalmaz)

pl: albumin (tojás)

b.      összetett fehérjék (nem fehérje természetű csoportot is tartalmaz)

pl: kazein (tej) – foszforsavat is tartalmaz hemoglobin (vér) – vas

II.                Funkció alapján:

a.       Szerkezeti fehérjék pl: keratin – szőrt, tollat építi fel

b.      eznimfehérjék

c.       szállító (transzport) fehérjék pl: hemoglobin – O2 szállítás

d.      szabályozó fehérjék

e.       hormon fehérjék pl: inzulin – hasnyálmirigy termeli

f.       mozgató fehérjék pl: aktin – izonm összehúzódás

g.      tároló fehérjék pl: zein – kukoricában (Zea mais)

II.SZERVES VEGYÜLETEK – NUKLEOTIDOK ÉS NUKLEINSAVAK

jelentőségük:

-          N és P tartalmú szerves vegyületek

-          fontos szerep: fehérjeszintézisben, öröklődésben, és energiatranszportban

-          nukleinsavak nukleotidokból épülnek fel

szerkezetük:

-          foszforsav + pentóz (ribóz vagy dezoxiribóz) + N-tartalmú szerves bázis

N – tartalmú szerves bázis: 5 féle lehet

-          Timin (T)

-          Citozin ©

-          Uracil (U)                         Pirimidin vázas (kisebb)

-          Adenin (A)

-          Guanin (G)                       Purin vázas (nagyobb) 

Nukleinsav jellemzői:

-          Nukleotidok láncszerűen kapcsolódnak össze

-          Nukleotidok sorrendje fontos (fehérjék – aminosav)

-          Sejtekben két típusa van : DNS (dezoxiribonukleinsav)

RNS (ribonukleinsav)

Közös tulajdonságaik:

-          nukleotidokból állnak

-          nem tartalmaznak elágazásokat

-          foszfátdiészter kötéssel kapcsolódnak egymáshoz

DNS

-          Dezoxiribóz

-          A, G, C, T

-          A-T között 2 H-híd; G-C között 3 H-híd

-          kettős csavar (spirál)

-          képes másolni önmagát, információt tárol

-          sejtmagban, színtestben, mitokondriumban

fordul elő

                        RNS

-          Riból

-          A, G, C, U

-          egysoros nukleotid lánc

-          típusai:

mRNS (hírvivő) – DNS bázissorendjét lemásolja

tRNS (transzfer) – riboszóma

felépítésében +

fehérjeszintézisben

felhasználandó aminosav szállítása

rRNS (riboszomális) – riboszómák építőanyaga

-          sejt magvacskában, sejtplazmában

DNS SZINTÉZIS

-          DNS molekula megkettőződése

-          helye a sejtmag

-          Lépései

o   Összetartó kötések egy ponton felszakadnak, kettős fonál felnyílik

o   enzimek segítségével a szétnyílt láncokkal szemben új láncok alakulnak ki

o   létrejönnek köztük a kötések – az egyik lánc bázissorrendje meghatározza az ellentétes lánc bázissorrendjét

-          helye: sejtmag

-          Lépései:

o   DNS kettős szál meghatározott helyen felnyílik

o   Nukleotid egységek a bázispárképzés szabályainak megfelelően épülnek be a szintetizálódó RNS molekulába (enzimek segítségével)

o   kész RNS molekula leválik – helyreáll a kettős hélix (vagy kettős spirál) szerkezet

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.