Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011-2012 (4)

2012.04.18

SEJT – SZÖVET – SZERV

            Két csoport:

I.                   Vegetatív (létfenntartó) – gyökér, szár, levél

II.                Generatív (fajfenntartó) – virág, termés

I.                   vegetatív szervek – 1. Gyökér

-          Feladata:

o   Rögzíti a növényt

o   Felveszi a vizet, ásványi sókat

-          jellemzői:

o   mindig levéltelen

o   a magban lévő csírából fejlődik: a gyököcske kilép a magból, a talajba hatol és gyökérré alakul

o   korlátlan növekedésű

-          gyökér hosszmetszeti részei:

o   szállítózóna

o   felszívási zóna (gyökérszőrök)

o   megnyúlási zóna (intenzív növekedés)

o   osztódási zóna (tenyészőkúp)

-          gyökérzet típusa:

o   mellékgyökér rendszer

o   főgyökér

-          gyökér típusai

o   főgyökér

o   oldalgyökér

o   mellékgyökér

o   járulékos gyökerek (nem gyököcskéből, hanem a hajtás különböző részeiből)

pl.: léggyökér – orchidea

      kapaszkodó léggyökér – borostyán

      tápanyagszállító léggyökér – filodendron

      támasztó léggyökér – kukorica

-          módosult gyökerek:

pl: raktározás – sárgarépa (karógyökér), dália gyökérgumó

parazita életmódra – szívogatás; aranka (szívógyökér)

átszellőztetésre – légzőgyökér (mocsárciprus)

-          laboratóriumi növényszaporításban szerepe:

o   gyökér csúcsi része kiindulási anyag

o   gyökér csak a legvégső fázisban szükséges

1.      hajtás és szár

Fiatalkori alakja a rügy – rövid ízközű hajtásképlet (részei: tengely + levélkezdemény)

            Típusa:

-          Csúcsi – oldal – hónalj (elhelyezkedés)

-          Hajtó – virág – vegyes rügy (minőség szerint)

-          Rejtett (alvó) – hajtórügy (működés alapján)

Mikroszaporításban kiindulási anyag.

SZÁR működése:

-          Hajtás tengelye (tartja a leveleket, virágot, termést)

-          anyagszállítás (víz+ionok – felfelé; kész anyag minden sejtbe)

-          irányítja a növekedést felfelé

Felépítése:

-          Hajtás: növények levelét viselő szárrész

-          szárcsomó (nódusz): levelek eredési helye

-          rügy

Típusai:

-          Lágyszár: kívül bőrszövet, alatta alapszövet benne szállítóedénynyalábok (körkörös – szórt) pl.: dudvaszár, szalmaszár, tőkocsány (tulipán), tőszár (pitypang)

-          Fásszár: több éves növények (héjkéreg); törzs + korona pl: tölgyfa

-          Pálmatörzs: ágatlan, oldalán elszáradt levélalap maradványok, csúcsán rügy pl: datolyapálma

Szármódosulások:

            Föld feletti:

-          Kaktuszok vízraktározásra, pozsgás szár

-          Szőlőkapaszkodás, ágkacs – szárkacs: komló

-          kökény védelem, tövis

-          rózsa védelem, tüske

-          szamóca új növényket létrehozó indája

Föld alatti:

-          erdei pajzsika, gyöktörzs

-          tarackbúza, tarack

-          burgonya, gumó

-          vöröshagyma, tulipán, hagyma

Járulékos gyökér (hajtásból) – dugványozás

-          mikroszaporításban (mikrodugványozás)

2.      Levél

Típusai:

-          sziklevél, viráglevél, lomblevél (működés szerint)

-          Allevél (lomblevél alatt pl: hagyma), fellevél (lomblevél felett, virágok körül pl: napraforgó fészekpikkelyei) (elhelyezkedés szerint)

Kétszikű levél részei:

-          levélalap (kapcsolódik a szárhoz)

-          levélnyél (szállít, tartja a levelet)

-          levéllemez (változatos alakú)

Egyszikű levél:

-          szárölelő, hosszúkás levélalap

1.      kutikula

2.      felső bőrszövet

3.      oszlopos parenchima

4.      szivacsos parenchima

5.      alsó bőrszövet

6.      légrés

7.      zárósejtek

8.      farész

9.      háncsrész

10.  szállítóedénnyaláb 

Erezettség alapján:

-          párhuzamos (egyszikű)

-          hálózatos: fő- és oldalerek (kétszikű)

Levél módosulások:

-          raktározás (varjúháj – sedum)

-          rovarfogás, rovaremésztés (harmatfű – Drosera)

-          ivartalan szaporítószerv, elevenszülő (Briophyllum - sarjika)

-          Rovarcsalogatás (Bougainvillea) 

Felhasználása:

-          Levéldugványozás (Begonia rex)

-          Mikroszaporításban kiindulási anyag (tartalmazhat vírust, csak vírusmentes anyanövény) pl: orchidea faj

II.                Generatív szervek – 1. Virág

-          Magvas növények rövid szártagú, korlátozott növekedésű, módosult leveleket viselő szaporító hajtás.

-          Részei:

o   Virágtengely (kocsány – vacok)

o   takarólevelek (csésze – szirom: kétszikű; lepellevél: egyszikű)

o   ivarlevelek (porzó = porzószál + portok; termő = magház (benne embriózsák)+ bibeszál+bibe 

2. Termés

Zárvatermők termőjének magházából megtermékenyítés után létrejövő képződmény, egy vagy több magot tartalmaz.

Feladata: magok védelme és terjesztése

Termés kialakulása:

-          kettős megtermékenyítés

-          elvirágzás (virágtakaró lehull; porzó, porzószál, bibe, bibeszál leszárad) – csak a magház marad

-          további sejtosztódás (magház sejtszáma növekszik, termés elkezd növekedni)

-          sejtmegnyúlás (tovább növekszik a termés)

-          érési periódus (kémiai folyamatok zajlanak; klorofill lebomlik karotinoidok, antociánok halmozódnak fel; vitaminok, hormonok, cukrok halmozódnak fel!

Magház falából termésfal alakul ki:

-          külső termésfal: egy sejtrétegű, rajta gázcserenyílások, szőrök, kutikula vagy viasz.

-          középső termésfal: több sejtrétegű, itt halmozódnak fel a cukrok, színanyagok (száraz termésnél nincs)

-          belső termésfal: erőteljesen megvastagodhat pl.: csonthéjasok

Termések két nagy csoportja:

-          valódi termés (termés csak a magházból)

-          áltermés (vacok vagy virágtakaró levelek is részt vesznek)

Termés típusok:

-          felnyíló száraz (hüvelytermés – akác, toktermés – mák, becőtermés – káposztafélék)

-          zárt száraz (lependék – kőris, kaszat – őszirózsa, makk – tölgy)

-          húsos (bogyó – szőlő, csonthéjas – szilva, kabak – tök)

-          csoportos (szamócatermés – földi eper)

-          áltermés: almatermés (vacok is részt vesz) – alma, körte

Termés érése során, magkezdemények magokká fejlődnek:

-          termésfal felnyílik, mag kihullik

-          termés maga hullik le

Felhasználása mikroszaporításban:

-          kiindulási anyag (zárt, de már érett termést sterilizálunk (pl: alma), majd steril környezetben – steril eszközzel kiszedjük a magokat és táptalajra rakjuk: „zöldmagvetés”

ANYAGCSERE

Co2 – felvétel

-          Növény: 80-90 %-a víz + szárazanyagtartalom (ennek 90%-a C)

-          Szenet a levegőből veszi fel:

Légzőnyílások – sejtközti járat – elnyelődik a sejtek víztartalmában – HCO3 – ionok alakjában jut a kloroplasztokba a felhasználás helyére

Co2 beáramlása függ:

-          levegő CO2 tartalmától

-          légzőnyílások nyitottságától

-          felhasználás mértékétől

Kedvezőtlen körülmények (szárazság) – levelekben abszcizinsav halmozódik fel – gátolja a légzőnyílások működését (abszcizinsavas permetezés – légzőnyílás bezáródás)

Légzőnyílások mozgását befolyásolja:

-          cukor-, keményítő-, víztartalom

-          fény (déli órákban a legnyitottabbak)

Légzőnyílások nyugalmi állapotban zártak, nyitódásukhoz energia kell (nyitódás K-ionok felhalmozódásával jár).

CO2 – felvétel (fotoszintézis) + CO2 – leadás (légzés)

-          Felvétel van túlsúlyban – növény gyarapodik

-          leadás van túlsúlyban csökken a szárazanyagtartalom

Ásványi anyagcsere vagy forgalom

            Ásványi anyag felvétel-, felhasználás és leadás.

-          felvétel: gyökerek segítségével talajból, oldott állapotban (levél, szár, termés). Makro-, mikroelemek

-          et gyökérszőrök veszik fel (felszívási zóna).

Gyökérszőrsejtek ionfelvételének 3 lépése:

-          Felületi megkötés (ionok a plazma felületére kerülnek, passzív fizikai folyamat)

-          aktív transzport (légzéssel összefüggő): légzés során széndioxid, majd szénsav (H2CO3) keletkezik.

Szénsavból – vízben – H+ és HCO3 – ionok keletkeznek.

amit a plazma a talaj ionjaira cserél ki:

H+ - ionok kationokra (Mg2+, Fe2+, K+)

HCO3 – ionokra (No3, PO4 3-, SO4 2-)

-          iontovábbítás: szállítómolekulákhoz kapcsolódik (aktív transzport)

Ásványi anyag felvételhez energia kell (cukor lebontása a levelekben)

Felvehetőséget befolyásolja:

-          talaj pH-ja

-          hőmérséklet

Tápanyagszállítás kétféle lehet:rend

-          passzív módon (párologtatás hatására – szívó hatás)

-          aktív iontranszport (gyökérnyomás – szállítóedénynyalábokban: farész – háncsrész)

Tápanyagszállítás három iránya:

-          gyökérszőrtől – gyökérig

-          csúcsig

-          oldalirányú mozgás

Növényi tápanyagfelvétel in vitro körülmények között

-          eltér a hagyományostól

-          sokszorozó fázisban nincs gyökér (növény egész felületén)

-          nehézség: beszárad a metszlap – friss metszlap vágása;

-          vagy kalluszképződés – kallusz eltávolítása 

Asszimiláció – Felépítő folyamatok

-          asszimiláció: élőlények felépítő – anyagcsere folyamata

-          fényenergia felhasználása = fotoszintézis

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.