Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011-2012 (5)

2012.04.18

FOTOSZINTÉZIS

-          Foton (napfény mennyisége) + szintézis (előállítás)

-          Zöld növények átalakítják a napfény energiáját – kémiai energiává

-          6 CO2 +6 H2O + fény = C6H12O6 (glükóz) + 6O2

-          CO2 Felvétele

o   Szárazföldi növény: gázcserenyílásokon

o   vízi növény: vízben oldott CO2-ot hasznosítják, diffúzióval

-          víz felvétele: gyökéren keresztül 

Szaprofiták (korhadéklakók): szerves anyagot elhalt növényi vagy állati testből nyerik; elhalt szerves anyag – egyszerűbb szervetlenné bontják – autotrófok újra hasznosítják.

Paraziták (élősködők) pl: aranka fajok

Szimbionták (előnyös együttélés) pl: gomba + zöldalga = zuzmó

Rovaremésztő növények: képesek fotoszintézisre, de N és P igényük nagy. Enzim segítségével magfogott állatok fehérjéit aminosavakra bontja – ezeket építik be saját fehérjéikbe pl. Drosera 

Növények vízgazdálkodása

-          Felvétel, szállítás, átalakítás és leadás folyamata

-          víz jelentősége a növény életében:

o   tápanyagfelvételkor: szállítóközeg

o   fotoszintézisben

o   hőszabályozásban: a párologtatás hőt von el a növénytől.

-          vízfelvételt befolyásoló tényezők:

o   gyökérrendszer jellege

o   növény egyedfejlődési állapota

o   talaj tulajdonságai: *fizikai tulajdonsága (tömött talajban vízfelvétel akadályozott)

·         hőmérséklet: (alacsony hőmérsékleten a víz lassabban mozog; magas hőmérsékleten gyökerek kiszáradnak)

o   oxigén hiány + szén – dioxid felszaporodás: gátolja a vízfelvételt.

-          víz mozgása a növényekben:

o   szállítás sejtről – sejtre történik:

§  gyökérnyomás: a gyökér felszívó tevékenysége következtében keletkező hatóerő a vizet és a benne oldott sókat az edénynyalábokba préseli és a levélzet irányába nyomja

§  szívóerő: a párologtatás okozta szívóhatás a hajtás edénynyalábjaiban

-          Leadás:

o   Párologtatás (transzspiráció): aktív folyamat, amelyben a növény a vizet levélfonákjainak gázcserenyílásain keresztül, légnemű halmazállapotban eltávolítja.

o   Transzspiráció típusai:

§  kutikuláris transzspiráció: párologtatás kutikulán keresztül (kb 20%);

-          energia felszabadul, ez fedezi a növény energiaszükségletét vagy újra megkötődik a felépítő folyamatokban

-          növények két csoportja:

o   anaerob (oxigént nem igényel)

§  obligált anaerob (oxigén kifejezetten mérgező)

§  fakultatív anaerob (oxigénmentes és oxigéndús környezetben is)

o   aerob (oxigént igényel)

-          Alacsonyabb rendű növényeknél lebontás oxigén nélkül is végbemehet = erjedés

pl: baktériumok, élesztőgombák

-          magasabb rendű növények:

E gazdag szerves vegyületek (fotoszintézis) lassú elégetése során Energia szabadul fel. – oxigén szükséges (légzés, gázcserenyílásokon keresztül)

-          összefoglalva:

o   lebontás = energiagazdag, nagy molekulájú szerves vegyület > energiában szegényebb, kis egységek (energia szabadul fel; ATP)

o   intermedier (köztes) anyagcsere: anyagfelvétel és anyagleadás közötti biokémiai folyamatok összessége.

Növények kiválasztása

-          felesleges vagy káros anyagot eltávolítják vagy közömbösített formában elraktározzák.

-          eltávolított anyag csoportosítása halmazállapot szerint:

o   gázhalmazállapotú (illóolajok mirigysejtekből pl: narancs, citrom)

o   cseppkiválasztás (vizet, benne oldott sókat cseppfolyós formában pl: mostera, limonium)

o   szilárd (gyökérszőrök leválása, lombhullás)

Növényi ingerjelenségei, növények mozgása:

            könyv 39.o

Helyzetváltoztatás

-          inger irányába mutat – ingerválasz pozitív pl: hajtás rátekeredik a támasztékra 

-          milyen környezeti inger érheti a növényt? 

o   fény (foto-)

o   hő (termo-)

o   nedvesség (hidro-)

o   érintés (tigmo-)

o   föld mozgása (geo-)

o   vegyi anyagok (kemo-)

Növényi mozgások csoporotosítása

            Passzív mozgás

-          külső energiával (szél, víz, különböző állatok hatására jön létre)

o   helyváltoztató mozgás pl: termések terjedése

o   helyzetváltoztató mozgás pl: szél hatása

Aktív mozgás

-          belső energiával ( az anyagcsere-folyamatok hatására jön létre)

o   helyváltoztató (taxis): alacsonyabb rendű növényeknél pl: ostorosmoszatok – ostor segítésével, kemotaxis: petesejt által kibocsájtott kémiai anyagokat érzékeli a hímivarsejt és arra felé mozog)

o   helyzetváltoztató mozgás (magasabb rendű hajtásos növényeknél) 

1.      NÖVEKEDÉS, FEJLŐDÉS

            1. Csírázás (csíra kijut a magból és csíranövény fejlődik)

            Külső feltételei:

-          víz

-          levegő

-          hőmérséklet (melegigénylő: tök, uborka; hidegtűrő: rozs, árpa)

-          Fény (fényigénylő: paradicsom; fénykerülő: szárazföldi gyomok; fény iránt közömbösek: legtöbb növény magja)

Belső feltételek:

-          mag érettsége

-          csírázás gátló anyagok eltávolítása (tök, dinnye mag mosása)

-          csíraképesség időtartama (hosszabb – 10-80 év: búzafélék; rövidebb – néhány nap: fűzfa)

2.Növekedés: mennyiségi változások folyamata (méret és súlyváltozás)

Külső feltétel:

-          fény (gátol – hiánya elősegíti a növekedést pl. burgonyagumó)

Belső feltétel:

-          hormonok: citokininek – sejtosztódást serkent; auxinok – sejtmegnyúlás; gibberelinek – virág-, termésképződés; abszcizinsav – növekedést gátló; etilén – serkenti az érési folyamatokat.

3.Fejődés: külső alaktani és belső minőségi változások következnek be.

Szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást:

-          megtermékenyítés

-          szöveti differenciálódás

-          szervek megjelenése

-          öregedési szakasz (lebontó folyamatok növekednek, fehérjeszintézis csökken; virág, termés eltávolítása késlelteti – gyökérzet eltávolítása elősegíti az öregedési folyamatot

Fejlődési igények:

-          fény (rövid nappalos: krizantém; hosszúnappalos: mérsékelt éghajlatiak, cukorrépa)

-          hőmérséklet (megtartják eredeti hazájukban kialakult éghajlati igényüket; kedvezőtlen körülmények – nyugalmi állapotba kerülnek)

Nyugalmi állapot: növekedés, fejlődés szünetel, levél lehullhat, légzés csökken

-          kényszernyugalmi állapot: fejlődés külső feltételeinek hiányára következik be

-          aktív nyugalmi állapot: belső okok meglétének hiánya

Téli mélynyugalmi állapot előtt felkészültségi periódus:

-          hormonális változások

-          tápanyagok felhalmozódása > fagyállóság növekszik.

Keményító – cukor tartalom fontossága!

Nyár: levélben nő a cukortartalom

Ősz: lomhullás előtt gyorsan lecsökken a levél cukortartalma, vesszőben keményítő tartalom maximuma.

Tél: keményítő tartalom csökken, cukortartalom nő (max. febr)

Tavasz: keményítő tartalom újra növekedni kezd.

Fejlődés speciális szakasza regeneráció:

-          növény pótolja sérült vagy elvesztett szöveteit, szerveit illetve a növényi rész új növényegyedet hoz létre (másodlagos fejlődés) pl. dugványozás, bujtás.

2.      SZAPORODÁS

1.Ivaros szaporodás:

-     két sejt egybeolvadásával kezdődik (utód génállománya: egyik szülő + másik szülő; genetikailag változatosak lehetnek)

-     Többsejtű szervezetek többsége ivarsejtekkel szaporodik:

      - hímivarsejtek (mikrospórák): hímivarszervekben (pollenzsákban) termelődik, kisebb méretűek

      - petesejt (megtemékenyülés után: zigóta): női ivarszervekben (embriózsákban); nagy méretű; tartaléktápanyagot, szikanyagot tartalmaz; sejtközpont hiányzik; kívülről védőburok.

Zárvatermők kettős megtermékenyítése

-          Megporzás: virágpor a bibe csúcsára jut

Virágpor eredete szerint:

-          idegen megporzás (fajtárs virágporával)

-          önmegporzás (virágpor ugyanazon virgá bibéjére jut)

-          szomszéd megporzás (ugyanazon egyed két virága között)

Utolsó kettő: fajleromláshoz vezet (utód egy szülő tulajdonságait örökli csak)

-          Önmegporzás elkerülése:

o   Kétlaki növény (porzós – termős virágok más növényen)

o   egyivarú virgáok (egylaki növények): csak hím- vagy csak női ivarszervek, de gy növényen

o   ivarlevelek egymástól elszigetelődnek

o   ivarlevelek különböző időben érnek

o   porzó és termő mérete különböző (termő rövid – porzó hosszú: leheterlen)

Virágpor tömlőt hajt – tömlőben két hímivarsejt (vegetatív és generatív)

Eléri az embriózsákot – megtermékenyítés:

-          vegetatív hímivarsejt + embriózsák köhponti sejtje = endospermium (szikanyag)

-          Generatív hímivarsejt + embriózsák petesejtje = zigóta

KETTŐS MEGTERMÉKENYÍTÉS!

KÉTSZAKASZOS FEJLŐDÉS

Növények egyedfejlődése során az ivartalan és az ivaros szaporodás szabályszerű váltakozása.

-          ivaros fejlődési szakasz: haploid spórák (mitózissal) – ivarsejt

-          ivartalan fejlődési szakasz: diploid zigóta (meiózissal) spóra 

MITÓZIS

-          Számtartó sejtosztódás

-          testi sejtekre jellemző

-          utódban ugyanannyi kromoszóma (mennyiségileg és minőségileg is), mint az anyasejtben volt.

Szakaszai:

1.      Előszakasz (profázis): sejtmag kromatinállománya kromoszómákká alakul; maghártya lebomlik, magvacska felszívódik; osztódott sejtközpont a sejt két ellentétes pólusára vándorol.

2.      Középszakasz (metafázis): kialakul a magorsó (húzófonalakból áll); kromoszómák a sejt központ síkjába rendeződnek, hozzájuk húzófonalak kapcsolódnak.

3.      Utódszakasz (anafázis): kromatidák elválnak egymástól, és a sejt két ellentétes pólusára vándorolnak.

4.      Végszakasz (telofázis): új maghártya alakul ki; kromoszómákból újra kromatinállomány; sejt középen – két utódsejt jön létre. (befűződés)

MEIÓZIS

-          Jelentése kicsinyítés

-          számfelező sejtosztódás

-          ivarsejtek és spórák kialakulásának folyamata

-          2n-ből kiindulva két sejtosztódást követően 4n utódsejt jön létre!

I.                   főszakasz

Profázis I.: kromoszómák láthatóvá válnak, homológ kromoszómák egymás mellé állnak

-          Kromatidáik egyes szakaszai kicserélődhetnek (génkicserélődés = Crossing over)

Metafázis I – a homológok az egyenlitői síkban rendeződnek, a centromerek NEM osztódnak, a homológok centromerei ellenkező pólushoz tartozó húzó fonalakhoz tapadnak

Anafázis I: - a homológ párok tagjai az ellenkező pólusra jutnak

Telofázis I – kialakulhat a maghártya

-          Első osztódás vége: kromoszómák száma felére csökken, haploid (n) utódsejtek.

II.                főszakasz:

Profázis II – megrövidült, haploid kromoszómák látszanak

MetafázisII – kromoszómák egyenlítő síkjába rendeződnek, kromatidák elválnak egymástól

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Sromfeld

(Horváth Richárd, 2012.04.18 20:24)

http://www.youtube.com/watch?v=6_7ySXY4qRk