Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011-2012

2012.04.18

SEJTTAN

Sejt: A legkisebb olyan egység, amely önálló életjelenséget mutat

Sejt- szövet- szerv- szervrendszer

 

Sejtmembrán:

-          sejtet határoló hártyarendszer elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel

-          kettős lipidréteg (olaj és zsírréteg lehet)

-          alkotórészei:

o   foszfatidok (három vegyértékű anion)(gömböcske – farkocska)

o   fehérjék (peptidek): lehetnek felszínen elhelyezkedők, bemerülők vagy a membránt teljesen átérő (Transport folyamatokhoz nélkülözhetetlen)

-          a membránok specifitását a fehérjék (peptidek) és a szénhidrátok (cukrok) adják

-          a membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas hajlékony tulajdonságúak.

-          Típusai:

o   Határoló membrán, sejthártya (plazmamembrán)

o   Belső membránok: ER (Endoplazmatikus Retikulum), Golgi-készülék, lizoszómák, Vakuólumok

-          A membránokon keresztül zajlanak a sejt TRANSZPORT FOLYAMATAI

Sejtmembrán, sejthártya:

-          5-10 nanométer (100-ad rész) sejtet kívülről határolja

-          A sejthártya terméke a sejtfal

-          Baktériumnál: szénhidrátot (cukrot), fehérjét (peptideket), olajakat (lipideket) tartalmaz

-          Gombák sejtfala kitines

-          A növények sejtfalában pedig pektin, cellulóz és az idősebbeknél lignin (faanyag) van!

-          Feladata: Sejt védelme

Plazmalízis: növényi sejtet a citoplazma töménységénél töményebb sóoldatba tesszük, akkor a citoplazma vizet veszít, a sejthártya elválik a sejtfaltól (ozmózis: hígabb felől a töményebb felé)

Endoplazmatikus retikulum

-          Kiterjedt tömlő alakú hártyarendszer a citoplazmában, a sejtmagtól a sejthártyáig terjedhet

-          Kapcsolatban áll a sejtmaghártyával

-          Típusai:

o   Simarendszerű endoplazmatikus retikulum (SER)

§  Lipidanyagcsere

§  Mérgező anyagok lebontását végzi, méregtelenít

o   Durvafelszínű endoplazmatikus retikulum (DER)

§  Felületén riboszómák találhatók, itt zajlik a fehérje szintézis.

§  A kész fehérje a DER üregeibe kerül, és ott nyeri el a végleges térszerkezetét

Golgi-készülék:

-          Belső membránrendszer, széleiről hólyagocskák fűződnek le, zsákszerű sejtszervecske

-          ER (Endoplazmatikus retikulum) és a sejthártya között található

-          Az ER-tól kapott fehérjéket átalakítja, át csomagolja és a rendeltetési helyére küldi vagy kiüríti a sejtből (szállítás, kiválasztás)

-          Itt szintetizálódnak egyes poliszacharidok (kitin, pektin)

Lizoszómák

-          DER-ről, Golgi- készülékről, sejthártyáról lefűződő hólyagocskák, melyek bontóenzimeket tartalmaznak

-          Így a sejten belüli emésztést végzik

-          Savas kémhatásúak, gömbszerű képződmények!

-          Típusai:

o   Fagoszóma vagy előlizoszóma

§  A lebontó anyagot tartalmazza, emésztés még nem folyik benne!

o   elsődleges lizoszóma

§  csak emésztőenzimeket tartalmaz, azokat ratkározza

o   másodlagos lizoszóma

§  egy fagoszómából és egy elsődleges lizoszómából jön létre

§  intenzív emésztés folyik benne

o   harmadlagos lizoszóma, maradványtest

§  emésztés már kismértékű benne

§  tartalmuk emészthetetlen

§  szerepük a sejtbe bekerült anyagok, az elöregedett sejtalkotók, lárvakori szervek lebontása

BEKEBELEZÉS-ENDOCITÓZIS

ÁTALAKÍTÁS-LÍZIS

 

Riboszómák

-          rRNS-ből (Riboszomális Ribo Nuklein Sav) és fehérjéből felépülő sejtalkotók, a fehérjeszintézis helyei

-          A sejtmagvacskában jön létre

-          2 alegységből áll

o   Prokarióta: kicsik, szabadon a sejtplazmában

o   Eukarióta: nagyobbak, szabadon és Endoplazmatikus retikulumhoz kötve is előfordulnak

 

A sejtplazma (citoplazma)

            - a sejt alapállománya

                        - kitölti a sejtet, nagy víztartalmú, félfolyékony (gél)

                        - magába zárja a sejtalkotókat

                        - nyersanyagokat tartalmaz

- háromfázisú diszperz rendszer (híg vizes oldat ionokkal, emulzió formában, lipidek, szerves anyagok szól (folyadék állag) és gél állapotban

            -  részre osztható:

- vizes fázisú (citoszol): vízben oldott sókat, szénhidrátok, fehérjék, valamint lipidek és nukleinsavak

- sejtváz (citogél): fehérjék térhálózata, melyek párhuzamosan vagy szabálytalanul helyezkednek el a vizes fázisban, folyamatosan bomlik, és újra épül!

Vakuólumok:

-          Memránnal határolt üregek

-          ER (Endoplazmatikus Retikulum) kitágulásával és lefűződésével keletkeznek!

-          Sejtnedvet, kristályos anyagokat tartalmaznak

-          Sejtnedv feladata:

o   Növeli a sejt térfogatát

o   Itt raktározódnak a tartalék anyagok

o   Anyagcsere ártalmas termékeinek gyűjtő és közömbösítő helye

o   Összetétel: szőlő- és gyümölcscukor gyümölcssavak, keményítő, olajok

A mitokondrium

            - Energiatermelő sejtalkotó, minden eukarióta sejtben megtalálható

            - Alakja hosszúkás vagy fonalas

            - Számuk: Sejttípusonként változó, intenzív anyagcseréjű sejtnek több van!

            - Mérete: mikrométeres, vagyis baktérium nagyságúak

            - Szerkezete:

                        - külső membrán rész

                        - belső membrán: betűrődéses, felületnövelő!

                        - alapállomány: belső membránon belül (saját DNS)

                        - membrán közi tér

                        - funkciói:

                                   - külső membrán: elhatárolás

- belső membrán: magas a fehérjetartalma, itt zajlik a terminális oxidáció és ezzel együtt az ATP szintézis ( Adenozin-Trifoszfát)

- alapállomány: citrát kör helyszíne

- szaporodásuk: hasadással

- anyai öröklődésű

A színtest:

            - kizárólag növényi sejtalkotó, a fotoszintézis helye

            - citoplazmában található

            - szaporodásuk: hasadással

            - számuk: a fényviszonyoktól függ

            - mérete: mikrométeres, vagyis baktérium nagyságrendű

            - szerkezete:

                        - külső membrán: sima

                        - belső membrán: redőzött sima

                        - alapállomány (sztróma): belső membránon belül

                        - saját DNS

            - funkciói:

                        - külső membrán: elhatárolás

- belső membrán: magas lipid és fehérjetartalmú, itt vannak a színanyagok, itt zajlik a fotoszintézis fényszakasza

                        - alapállománya: sötét szakasz helyszíne

            - típusai:

                        - zöld színű: kloroplasztisz – fotoszintézis (zöld színanyag)

                        - sárga vagy vörös: kromoplasztisz, csalogatás, fotoszintézis

- színtelen: leukoplasztisz – raktározás (fénytől elzárt szervekben) fotoszintézisben nincs szerepe

                                   - fajtái:

- amiloplasztisz (keményítőt raktároz)

- proteoplasztisz (fehérje raktározás)

- elaioplasztisz (olajok raktározása)

 

SZÖVETTAN

 

Növényi szövetek

-          szövet: közös eredetű, hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége!

-          a növényi szövetek csoportosítása:

o   két fő csoportjuk van:

§  az osztódó szövet (merisztéma)

§  és az állandósult szövet

o   a két rendszer kapcsolata

§  minden sejt osztódó szöveti sejtként születik

§  egy bizonyos kor után differenciálódnak: speciális felépítést alakítanak ki és speciális működést fognak ellátni, azaz valamely konkrét állandósult szövet sejtjévé alakulnak!

-          osztódó szövetek:

o   jelelmzője:

§  sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, plazmában gazdagok, nagy sejtmag

§  növény egész életében megőrzik osztódó képességüket

§  állandósult szöveteket hoznak létre

-          az osztódó szövetek csoportosítása

o   differenciáltságuk mértéke alapján:

§  ősmerisztéma (legkevésbé differenciált) hajtás és gyökér tenyészőkúpjának intenzíven osztódó sejtjei

o   eredetük alapján:

§  elsődleges (ősmerisztémából) pl: hajtás és gyökér csúcsmerisztéma interkaláris merisztéma (száram internódiumainak megnyúlása, levelek, virágkocsányok növekedése)

 

 

 

 

-          az osztódó szövetek csoportosítása

o   elsődleges merisztéma lehet:

§  bőrszövet képző

§  alapszövet képző

§  szállítószövet képző

o    másodlagos merisztéma: már differenciálódott növényi szövetek osztódó képességének visszanyerésével keletkezik.pl. parakambium: másodlagos bőrszövetet képez nyalábközi kambium, sebkambium: sérülések helyén!

-          az osztódó szövetek csoportosítása

o   növényi testben elfoglalt helyük alapján:

§  csúcs merisztéma (hajtás, gyökér)

§  oldal merisztéma (kambium): szár vastagodása

§  interkaláris merisztéma (csúcsmerisztémából ered, egyes sejtcsoportok  az állandósult szövetek között is megőrzik osztódó képességüket;sejtjei a szerv végleges méretének elérésekor abbahagyják osztódásukat) pl.: pázsitfüvek

-          az osztódó szövetek csoportosítása:

o   merisztemoid: kevés sejtből álló merisztéma, mely egy már kevésbé osztódó képes környezetben új képződményeket produkál pl. gázcsrenyílások

-          állandósult szövetek

o   típusai:

§  bőrszövet (epidermisz)

§  szállítószövet

§  alapszövet

-          állandósult szövetek:

o   Bőrszövetek

§  felszíneket borítanak:

·         feladatuk:

·         lehatárolás

·         védelem (UVB sugárzás mechanikai sérülések, kártevők, kórokozók)

§  felépítésük:

§  szorosan záródó ellapult sejtekből állnak, egy sejtrétegű, felületén kutikula vagy viasz

o   bőrszövetek típusai:

§  elsődleges bőrszövetek

·         fiatal növényi részeket borítanak.

·         felépítésük:

o   jellemzően egyrétegűek

o   színtelenek (sejtjeikben nincsenek színtestek, kivéve a gázcserenyílás járósejteket)

·         sejtjeik szorosan illeszkednek (varratosan), hullámost sejtfal

·         feladatuk: gázcsere, párologtatás, mechanikai védelem

·         két típusa:

o   epidermisz

o   rizodermisz (gyökér bőrszövete)

-          az epidermisz:

o   speciális funkciója:

§  párolgás elleni védelem (a külső sejtfalak viaszos kutikulát viselnek, vizet taszítja)

§  szabályozható gázcsere (gázcserenyílások)

o   speciális függelékei:

§  kutikula

§  gázcserenyílások

§  növényi szőrök (védhetnek: hidegtől, párolgástól, fogyasztó állattól; repíthetik a magvakat, részt vehetnek a kiválasztásban)

-          növényi szőrtípusok:

o   fedőszőr (uborka, ezüstfa – erős felmelegedéstől, hidegtől, túlzott párologtatástól véd)

o   serteszőr (állatok rágását gátolja)

o   repítő szőr (fészekvirágzatúak – magvak, termések terjesztése)

o   mirigyszőr (kiválasztásban – vadgesztenye: gyanta; komló: keserű anyagot termel)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.