Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011-2012

2012.04.18

Cserepes levéldísznövények csoportosítása hőigény szerint

 

1. Melegházi dísznövények

1.      Aglaonema commutatum

2.      Aglaonema modestum

3.      Begonia Rex-cultorum

4.      Begonia masoniana

5.      Codaiaeum variegatum (Croton variegatum)

6.      Cordyline terminalis

7.      Cyperus alternifolius

8.      Cyperus albastatus

9.      Diffenbachia maculata (Diffelbachia picta) Foltos buzogányvirág

10.  Diffenbachia amoena

11.  Dracaena deremensis

12.  Dracaena marginata

13.  Drecaena fragrans

14.  Ficus elastica

15.  Ficus benjamina

16.  Ficus pumila

17.  Monstera deliciosa

18.  Pandanus veitchii

19.  Pandanus baptistii

20.  Peperomia obtusifolia

21.  Peperomia caperata

22.  Peperomia argyreia

23.  Phylodendron hybridek

24.  Pilea cadieri

25.  Sansavieria trifasciata (anyósnyelv)

26.  Schefflera arboricola

27.  Schefflera actinophylla

 

Ampolna növények:

28.  Epipremnum (Scindapsus) aureum

29.  Peperomia serpens

30.  Phylodendron scandens

31.  Syngonium podophyllum

32.  Tradescantia zebrina (pletykafélék)

33.  Ficus pumila

 

Melegházi páfrányok:

34.  Adianthum tenerum

35.  Asplenium nidus

36.  Platycerium bifurcatum (alcicorne)

 

Pálmafélék:

37.  Chamaedorea elegans

38.  Howea (Kentia) forsteriana

 

39. Yucca elephantypes

 

 

2. Mérsékelt házi levéldísznövények:

40.  Araucaria heterophylla (excelsa)

41.  Fatsia japonica

42.  Nolina (Beaucarnea) recurvata

 

Ampolna növények:

43.  Clorophytum comosum

44.  Cissus antarctica

45.  Cissus rhombifolia (Rhoicissus romboideus)

46.  Hedera helix

47.  Hedera canariensis ’Gloire di Marengo’

 

Páfrányok:

48.  Cyrtomium falcatum

49.  Nephrolepis exaltata

50.  Nephrolepis cordifolia

51.  Pteris cretica

 

Pálmák:

52.  Chamaerops humilis

53.  Phoenix canariensis

54.  Trachycarpus fortunei

 

3. Hidegházi levéldísznövények:

55.

 Aspidistra elatior

56. Cordyline indivisa

57. Cupressus macrocarpa

 

Dísznövénytermesztés fogalma:

A kertészet a mezőgazdasági főágazat egyik fontos termelési ágazata, amely élelmiszernövényeket, ipari növényeket és dísznövényeket állít elő!

            Dísznövénytermesztésnek nevezzük a külső területek és belső terek díszítésére alkalmas növények céltudatos termesztésével foglalkozó kertészeti ágazatot!

a dísznövénytermesztés kis felületen nagy értéket állít elő (búza- mikulásvirág)

a termesztéshez értékes berendezések – hajtatóházak, növényházak, fólia sátrak, hűtőkamrák, gépek – stb tartoznak! a növényeket egyedileg gondozzák és ez nagy szakértelmet igényel! a dísznövénytermesztés feladata az emberek dísznövény iránti igényének a kielégítése! Dísznövénytermesztésre, mint árura jellemző, hogy a lakosság annyi virágot vásárol, amennyit a jövedelme megenged! keleti nyugati városok falvak jeles névnapok, ünnepnapok!

Dísznövénytermesztés tevékenységi körei

1.      árutermelés

a.       szabadföldi

b.      üvegházi

2.      szolgáltatás

a.       kertépítés és fenntartás

b.      virágkötészet és belső terek díszítése

3.      értékesítés

a.       belkereskedelem (export)

b.      külkereskedelem (import)

Növényházi dísznövények termesztési feltételei

            (hő, fény, tápanyag biztosítása)

A növények természetes elterjedésének és szabadföldi termesztésének a területét a környezeti feltételek és a növények tűrőképessége határozza meg! Termesztő berendezésekben a környezeti tényezőket szabályozni tudjuk ezek költségnövelő tényezők! Optimumnak nevezzük azt a tartományt, amely a növények életműködéséhez a legkedvezőbb feltételeket biztosítja! Ez minden növénynél más és más érték és a növény egyes fejlődési szakaszaiban is változhat! A szélsőséges esetek a minimum és a maximum pont, ez alatt vagy felett a növények károsodhatnak, illetve elpusztulhatnak!

 

Hőmérséklet szerepe és biztosítása:

Növények hőigénye elsősorban a származásuktól függ, de befolyásoló tényező a fejlődési stádium és a faj vagy fajta szöveti felépítése is!

Növényházi termesztés során a hőmérsékletet mesterségesen tudjuk szabályozni, hőigény szerint a növényeket három csoportba soroljuk:

-          melegházi növények: 18-30 opt 20-24 C° (trópusi növények)

-          mérsékelt növények: 12-18 opt 15-18C°

-          hidegházi növények: 4-12 opt 6-8 C° (hűthető ház orchideánál)

 

A fény szerepe:

            A fény a fotoszintézis folyamatának alapvető feltétele! Természetes fényforrás a Nap! A fény láthatatlan (ultraviola) sugarakból (40-44%) láthatatlan és látható fénysugarakból áll. A látható sugarak közül a vörös és kék szín hat elsősorban a növényekre. A vörös sugarak elősegítik a növények zömök növekedését, a kék fénysugarak főleg télen megnyúlást okozhatnak! A fény két fontos tényezője:

-          fényerősség

-          a megvilágítás időtartama (fotoperiodizmus)

Fényerősség:

            Minden növény meghatározott fényerősséget visel el, illetve hasznosít! Megfelelő fénymennyiség esetén a növények zömökek, erős növekedésűek, fajra jellemző üde zöld színűek lesznek! Túl erős fény megperzselheti a növényeket! Gyenge fényviszonyok mellett a levelek sápadt zöldek, a hajtások gyengék a virágzás minősége pedig romlik. Közvetlen (direkt) és szórt (diffúz) fényt különböztetünk meg! Fényigény szempontjából 3 csoportot különböztetünk meg (fényerősséget luxban mérjük):

-          fényigényes fajok: 5000 lux feletti fényt igényelnek (mediterrán vagy trópusi) általában a közvetlen vagy direkt fényt igénylik, ezt tudják hasznosítani

-          közepes fényigényű (árnyéktűrő fajok) 3000-5000 lux között van a fényigényük (üvegházi cserepes dísznövények)

-          árnyékkedvelő fajok 3000 lux alatti fényigényűek (ezekre a közvetlen vagy direkt napfény káros, pálmák, vagy aljnövényzeti növények)

Fény biztosítása termesztőberendezéssel:

-          növényház helyes tájolása (É-D-i fekvésű legyen)

-          mesterséges megvilágítás

-          fényviszonyok befolyásolása, biztosítása árnyékolással

 

 

 

 

 

 

Megvilágítás időtartama, vagy fotoperiodizmus:

            Napi megvilágítás hossza függ a földrajzi szélességi foktól, és évszakonként változó értékű!

-          hosszú nappalos növények (napi 12 óránál több megvilágítás szükséges ahhoz, hogy virágozzanak a növények)

-          rövid nappalos növények (napi 12 óránál rövidebb megvilágítás szükséges)

-          napszak iránt közömbös növények (csak akkor virágoznak télen nyáron, ha megfelelő fényerősséget kapnak és optimális a fényviszony a virágzásukhoz)

rövid nappalos időszak:

            szeptember 21 és március 21 között van

Téli megvilágítás minimuma 25 Watt/ négyzetméter

 

 

Víz szerepe és biztosítása a dísznövénytermesztésben:

            A víz a növények számára létfontosságú tápanyag és szállító közeg! A vízben oldott szervetlen sókat a fotoszintézishez a növények a gyökerein a talajból, kisebb mértékben a levegőből, a levelek gázcsere nyílásain keresztül veszik fel! A víz elpárologtatásával fontos hőszabályzó szerepet is játszik, megkíméli a növényeket a túlzott felmelegedéstől! Vízigény szempontból 3 csoportot különböztetünk meg:

-          vízigényes növények (nedves mocsara vidékekről származó növények tartoznak ide)

-          közepes vízigényű növények (növények többsége ide tartozik, növényeket akkor kell öntözni, ha a földlabda, kezd kiszáradni)

-          szárazságtűrő növények (sivatagi száraz vidékről származnak kaktuszok, sedumok)

A szárazságtűrő növények felületén, szárán vagy levelén gyakran találunk párolgást csökkentő képleteket!

(szőrök, tüskék, viasz bevonatok)

 

Az öntözés lehetséges módjai a növényházban:

-          kannával

-          tömlővel

-          szórófejekkel való öntözés

-          csepegtető öntözés

-          árasztásos öntözés (vájús)

Dísznövénytermesztésben használt termesztő közegek ismertetése, és a dísznövények tápanyagellátása!

            A növények számára a termesztő közeg nem csak a rögzítés eszköze, hanem a tápanyagok forrása is lehet! A növények számára fontos tápanyagok:

-          víz

-          szén-dioxid (CO2)

-          oxigén (légzés)

-          tápanyagok vagy tápsók (az életfolyamatokat szabályozzák)

o   makroelemek

o   mikroelemek

 

 

 

 

 

 

Nitrogén: N

            Zöld növényi részek fejlesztéséhez szükséges!

Foszfor: P

            A virágzást és a termésképződést segíti elő!

Kálium: K

Cukor és a keményítő képzéséhez szükséges, javítja a termés és a virág minőségét! Hiánya esetén a levélszél és a levélcsúcs sárgul!

Magnézium-Mg: Sárgul a levél, de a levélér zöld marad

Vas-Mg: A fiatal levelek sárgulnak de nem hullanak le.! (futó petúnia)

Kén-S: a levélerek sárgulnak be!

 

Mikroelemek:

Bór

Mangán

Cink

Réz

Molibdén

Tápanyagigény szempontjából három csoportot különböztetünk meg

-          tápanyagigényes növények (üvegházi) tápanyag utánpótlás 2-4 ezrelékes tápoldattal lehetséges

-          közepes tápanyagigényes (1-2 ezrelékes tápoldattal pótolhatjuk)

-          kevés tápanyagigényes (0,5-1 ezrelékes maximum)

A növény szempontjából a tápanyagok együttes jelenléte a fontos, a növény igényének megfelelő arányban! A növény csak a megfelelő arányú tápanyagot tudja hasznosítani, a felesleg akár káros is lehet a növény számára!

 

Dísznövénytermesztésben használatos termesztő kultúrák:

-          talajkultúra

-          vízkultúra

-          kemokultúra

Talajkultúra:

            Ezekhez különböző földnemeket használunk! Ezeket vagy természetes előfordulásban, vagy földkeverék formájában használjuk fel (akáclombföld, bükklombföld, fenyőlombföld, marhatrágyaföld, komposztföld, tőzeg, homok, kavics, agyag)

 

Talaj tulajdonságai:

-          szerkezete

-          kémhatása

Szerkezet szerint laza vagy homokos, középkötött vagy vájogos, kötött vagy agyagos

Kémhatás szempontjából:

-          savas vagy savanyú (3,5-5,5 Ph)

-          semleges (6-7 Ph)

-          lúgos vagy meszes (7 felett)

Víz vagy hidrokultúra:

            Hidrokultúrában a növények tápoldatban fejlődnek, a tápanyagmentes szervetlen anyagú közeg csak a gyökerek rögzítését szolgálja! Ezek a szervetlen közegek a talajpótló közegek!

Perlit: szürkés-fehér színű, őrölt ásványi kőzet

kőzet gyapot: textil-szerű anyag, nem esik szét, és méretre vágható

polystirol vagy hungarocell: golyócskák vagy őrlemény

agyag granulátum: égetett agyag, többféle színben és méretben, dekoratív hatása is van!

Kemokultúra: a növények szerves anyagban való termesztését jelenti, állandó tápoldatozás mellett!

ez az anyag a tőzeg (kemokultúra=tőzegkultúra)

tőzeg:

            laza szerkezetű rostos szálas anyag, a tőzegmoha elhalt szervezete, nagy mennyiségű vizet képes felvenni, és így is kellően levegős marad! két féle tőzeget különböztetünk meg, az egyik a fehér tőzeg, ez világos barna színű, pH-ja 3,5-5,5 ezeket leginkább a tundravidékeken bányásszák (Lett, Litván)

Feketetőzeg:

            kotusodott (porszerűvé válik a szerkezete) kémhatása közelít a semlegeshez, magyarországon az osli és pötrétei tőzeg tartozik ebbe a körbe!

 

 

Cserepes levéldísznövények ismertetése és termesztéstechnológiája

1.1              cserepes levéldísznövények jellemzése

1.2              csoportosítsa a levéldísznövényeket

1.2.1        hőigény szerint

1.2.2        felhasználás szerint

1.2.3        szaporítás mód alapján

1.3              soroljon fel cserepes levéldísznövényeket (legalább 10 db)

1.2.2    Felhasználás szerint

      a.   szobanövény – kisebb méretű növényeket virágállványra-bútorokra helyezem!

ficus, ficus dracaena, dieffenbachia, schefflera,

  1. szoliterek, vagy nagyméretű növények, ezeket nagyméretű virágcserepekbe, virágtartókba, fadézsákba ültetve!szépen díszítenek tág terekben nagy helységben! Szállodák irodák, fürdők előcsarnokai, várótermek!
  2. ampolna növények, hosszú hajtású növények, speciális cserepekbe ültetve! Fali kosarakban, csüngő kaspókban mutatnak a legszebben!
  3. Összeültetések: azonos igényű növényekből lehet tartós dekoratív csoportokat kialakítani!

Alkalmi vagy dekorációs növények: kiállításokon, rendezvényeken díszítenek, csoportosan elhelyezve egységes felületet képeznek!

g.         Dézsás növények, tavasztól őszig kihelyezhetők az erkélyekre, kertekbe, teraszokra

 

1.2.3

            Cserepes levéldísznövények csoportosítása szaporítás mód alapján!

 

  1. ivaros szaporítás: Az apai és az anyai ivarsejtek egyesülése révén a szülői tulajdonságok kombinálódnak, így az utódok változékonyak lesznek, új fajták is létre jöhetnek! A magvetés a nemesítés alapja is! Ivaros magvetéssel szaporíthatók azok a növények, amelyek fajta tulajdonságaikat magvetéssel is megtartják, és elegendő csíraképes magot is hoznak! Magvetés a legegyszerűbb és a legtöbb utódnövényt adó szaporítási mód! A magvetés helye növényházakban, szaporító tálca, műanyag tálca, cserép, növényház asztala, vagy a termesztő berendezés talaja! Magvetés módja lehet szemenként vagy szórva!
    1. magvetés (Monstera, Nolina {Beaucarnea}, Fatsia, Araucaria, Bromeliák egy része, Schefflera actynophilla, pálmák)
  2. ivartalan szaporítás: Mindegyikre jellemző, mivel csak egy szülő tulajdonságai öröklődnek, hogy az utódok fajtaazonosak maradnak! Általában kevésbé termelékeny, költségesebb (anyatelep tartás) nagyobb szakértelmet igénylő munka!
    1.  Növényházi levéldísznövényeknek:

                                                            1.      dugványozás:

1.      fejdugvány: hajtás csúcsi részét választjuk le levéllel

2.      szárdugvány: 1-2 rügyes dugvány

3.      hajtásdugvány: 3-6 rügyes dugványokat vesszük le

4.      levéldugványozás: a dugványokat általában nodus alatt vágjuk, mert itt a legjobb a járulékos gyökerek képződése!

A nehezen gyökeresedő fajokat gyökereztető hormonba mártjuk!

Dugványozás helye: szaporítóláda, tálca, növényasztal, tőzegpogácsa!

Meleg párás helyen gyökereztetünk, fóliatakarással, ködösítő, párásító berendezés alatt!

                                                            2.      tőosztás: Az idősebb töveket szétszedjük darabokra úgy, hogy mindegyik részen maradjon gyökér és szárrész is! (páfrányok, sansavieria trifasciata)

                                                            3.      természetes szaporító képletekkel való szaporítás:

1.      sarj: az anyatő mellett fejlődő sarjakat kis gyökérrel választjuk le a gyökérről (bromélia)

2.      inda: hosszú száron indákat fejleszt a növény, ezt választjuk le és gyökereztetjük

3.      fiókhagyma vagy sarjhagyma: tulipán, nárcisz

                                                            4.      merisztéma szaporítás: betegség mentes, szaporítóanyag előállítás nagy mennyiségben és fajtaazonosságban!

                                                            5.      spóravetés: Páfrányoknál a levelek fonákján spóratartó tokok képződnek és ebben nagy tömegű spórák fejlődnek!

 

Aglaonema commutatum

            Dék-kelet ázsiából származik, jó szoba- és dekorációs növény! Hajtásai elágazóak, a csúcsuk felé sűrűn levelesek! Levéllemez keskeny tojásdad alakú, és hosszan kihegyezett, 15-20 cm széles, erek között hamuzöld foltosak, virágzatuk torzsa virágzat! A virágok egyivarúak, a torzsán van alul a termős és a porzós virágok! Igényei: melegházi növény! Szaporítási hőmérséklet 22-24 °C, nevelési hőmérséklete pedig 20 °C is elég! Nyáron árnyékolni kell, magas hőmérsékleten nagy a víz és pára igénye! Nevelése tőzeg és kemokultúrában neveljük. Dugványokat cserépbe vagy tálcába, tőzeg, vagy tőzeg-perlit keverékébe palántázzuk! gyökeresedési idő 4-6 hét! Gyökeres dugványok 4-6 hónap alatt kell kész növénnyé nevelni! Kártevők kórokozók, meleg száraz levegős körülmények közt az atkák károsítják, még a gyapjastetű még a károsítója, amely főleg a dugványokkal érkezhet Afrikából!

 

Aglaonema modestum

            Levéllemeze a növénynek tiszta zöld színű!

 

Araucaria heterophylla (szobafenyő)

            Norfolk-szigetekről származik a növény (Ausztrália). Értékét a habitusa adja, felhasználni szobanövényként, szoliter növényként lehetséges! Növény leírása: hatalmas méretű, hazájában 50-60 m-re megnövő fa! Egymástól távol, örvökben álló, vízszintesen elterülő ágrendszer jellemzi! Fiatal hajtásokon a levelek világoszöldek, kicsi sarló alakúak és nem szúrós hegyűek! Az idősebb hajtások levelei pikkelyszerűek, és szúrósak! Igényei: Mérsékelt házi növény! Télen egyenletes 14-16 °C-os hőmérsékletet kíván! Nyáron szabadban is tartható, gyengén árnyékos helyen! Közepes vízigényű, ritkább, de nagyobb adagú öntözést kíván! Tőzeg és kemo kultúrában nevelhető! Termesztés technológia: régebben december-januári fejdugványozással szaporították, de gazdaságtalansága miatt kiszorult a termesztésből! Magvetéssel szaporítjuk, termőhelyen gyűjtött magokból! Érés után gyors szállítást igényel, mert hamar elveszti a csíraképességét! Vetése szemenként, a magja nagy, 4-5 cm-es nagyságú! A kikelt magoncokat 7-es 8-as cserépbe ültetjük! Nevelési ideje 2-3 év is lehet! Fiatal korban az ágállás még szabálytalan! Tartós fényhiány, és száraz meleg levegő helyett az alsó ágak elhalnak, a növény felkopaszodik!

 

Aspidistra elatior

            Hidegházi növény! Származása: Japán déli része, és a Himalája erdei (Kína)! Díszítőértékét a lombozat adja, felhasználása szobanövény, illetve különleges vágottzöld! Leírása: kúszó gyöktörzsű évelő, sötétzöld, bőrszerű levelei hosszú nyelűek! Levéllemez pedig elliptikus alakú, virágai szürkés lila színűek, egyesével közvetlenül a talaj szintjében nyílnak, csigák vagy egyéb rovarok porozzák be! Igénye: nagy ellenálló képességű hidegházi növény! Árnyékos – félárnyékos helyet kíván, nyáron szabadon is tartható, közepes vízigényű, a pangó vizet nem tűri! Laza jó szerkezetű, zöld növény egységföldben neveljük! Termesztéstechnológiája: a talaj felszíne alatt elfekvő, elágazó rizómáját 2-3 leveles darabokra daraboljuk, főleg tavasszal! Lassú fejlődésű, évente 2-4 levelet hoz! Tavasztól őszig kell nevelni ezeket a növénykéket hogy ilyen nagyságúra megnőljenek! Kártevők, kórokozók: pangó víztől gyökérrothadás lép fel! Elsősorban pajzstetvek és takácsatkák károsítják! Ezek ellen felszívódó rovarölő szerekkel permetezünk!

 

 


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.